Dr. Csenterics Dezső
Tenyésztői szám: H16025, H9648
Cím: 2000 Szentendre, Szélkerék 8/B
Tel: +36 (26) 505 011
E-mail: dezso.csenterics@gmail.com

Rövid ismertető a Standard hullámos papagájról

Latin neve: melopsitacus undulatus
Őshazája: Ausztrália

1830 táján angol ornitológusok hozták magukkal Európába. Az első példányokat Angliában mutatták be és 1840-től folyamatosan importálták Európa különböző államaiba. A honosítás rendkívül nehezen és lassan sikerült. Ennek oka, hogy kis helyre telepítve nem szaporodott és rengeteg madár elpusztult. Kezdetben nagy tereken kellett tartani, majd egyre kisebb helyeken -kalitkákban- is költött. Az emberek körében igen kedvelt madár lett, mert olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket más madaraknál nem lehetett korábban felfedezni. Kiváló hangutánzók, képesek hosszú szavakat is megtanulni, vagy bizonyos zajokat utánozni. Szelíd játékosságuk örömmel tölt el gyermeket, öreget egyaránt. E tulajdonságaikon kívül rendkívül tetszetős külsejük és változatos színezettségük sok madárkedvelő embert tud lenyűgözni. Az említett tulajdonságok megmozgatták az emberi fantáziát. Tenyésztői praktikákkal, genetikai ráhatásokkal ezekből a kis madarakból létrehoztak olyan mutációs egyedeket, amelyek alapjaiban az őshonos papagájokra hasonlítanak, de formailag és színváltozatokban eltérnek őseiktől. Az ember megrajzol egy ideális képet és megkísérli annak formájára alakítani az új egyedeket. Ez hasonlóképpen történik, mint más hobbi állatoknál. Egy dologban azonban eltér, mert amíg más állatok több fajból alakíthatók valamilyen irányba, addig a hullámos papagáj a számtalan papagáj törzs mellett egyedi páratlan törzs képviselője, így ezeket más papagájokkal nem lehet keresztezni. A mai standard hullámos papagáj hosszú kísérletezés eredményeként alakult ki és valószínűleg további méretek, formák és színek kialakulása várható.

Ezen madarak életkora általában 8-10 év. Azonban tenyésztés időben korlátozva van, mert a tojók általában 3-5 éves korukig költenek, a hímek ennél 1-2 évvel tovább aktívak. Standard hullámosokat csak külön kalitokban lehet tenyészteni. Erre a célra általában 60-80 cm hosszú és kb.50 cm magas, 40-50 cm mély kalitkák alkalmasak, ahol a költő pár, másoktól nem zavartatva éli életét és neveli fiókáit. A tojó 5-7 tojást rak. Nem mindig kel valamennyiből fióka. Ezek a nagy testű madarak kevesebb utódot hoznak az apróbb őseiknél, mivel részben a párzásuk nehézkesebb, részben a nevelésben hamarabb elfáradnak. A jól táplált egyedek fiókáinak száma így is kielégítő. A fiókák kb. 6 hetes korukban hagyják el a fészket, ezután még a szülők tovább etetik őket, de hamarosan maguktól esznek. Ekkor lehet és kell a szülőktől elválasztani a fiatalokat. Ezt követően a tojó újból fészkel.

Általában a fiókák 10-15%-a alkalmas eredményes versenyrészvételre.

Összegezve, a mai versenykövetelmények elérése rendkívül nehéz, de gyönyörű feladat.

Vannak madarak amelyeket a tenyésztők kézzel nevelnek fel, azért mert az így felnőtt madár rendkívül szelíd és ragaszkodik az emberhez. A madarakat pár napos korukban a tenyésztők gyűrűvel jelölik meg, ez a gyűrű fontos információkat tartalmaz, amelyek a tenyésztésben nélkülözhetetlenek. A gyűrűt nem lehet a madár lábáról eltávolítani, így a madár életének bármely szakaszán fontos ismeretanyagot hordoz. Napjainkban már igen jó számítógépes szoftverek segítik a munkánkat a kedvező egyedek kiválasztásában évekre visszamenőleg tudjuk a pontos családfa összetételét stb.

A madarakat volierekben csapatban is lehet szaporítani, itt nem mi határozzuk meg a párok kialakulását, ez a módszer a tudatos tenyésztést nem teszi lehetővé és előbb-utóbb korcs egyedek keletkeznek.

A standard hullámos papagájokról több szakkönyv van forgalomban.

Szakirodalom:
Makai Pál: Standard hullámos papagáj

Az oldal üzemeltetője: Úr Balázs - http://www.urbalazs.hu